ÖTLETEK . . .

 

AMIK  ELEINTE  MEGLEPŐEK

 

MÓDSZEREK . . .

 

AMIK  NEM  SZOKVÁNYOSAK

 

KÍSÉRLETEK ...

 

AMIK  SOKSZOR  ÚJSZERŰEK 

 

MŰTÉTEK . . .

 

AHOL MINDEZEKET

 

MEGVALÓSÍTJUK

 

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY (2014)

Szülőkategória: EGYESÜLETÜNK
14. 12. 31
Módosítás: 31 január 2017
Készült: 31 december 2014

 

 

 

A „Magyar Invasiv Flexibilis Endoszkópos Egyesület” Egészségügyi Egyesület (1082 Budapest Üllői út 78. Adószám: 18196102-1-42, nyilvántartási száma: Fővárosi Törvényszék: 12800)

 

 

 

a továbbiakban, mint Egyesület,

 

 

 

 

 

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

 

 

 

ALAPSZABÁLYA

 

 

 

(2014)

 

 

 

 

 

(A továbbiakban, mint Alapszabály)

 

 

 

A „Magyar Invasiv Flexibilis Endoszkópos Egyesület” Egészségügyi Egyesület (1082 Budapest Üllői út 78. Adószám: 18196102-1-42, nyilvántartási száma: Fővárosi Törvényszék: 12800) tagjai a 2014. október 3-án sorra került közgyűlésükön elfogadott határozatokra is tekintettel az alábbiakba állapítják meg az Egyesület módosított Alapszabályát.

 

 

 

 

 

1. Az Egyesület neve és székhelye

 

 

 

1.1. Az Egyesület neve: „Magyar Invasiv Flexibilis Endoszkópos Egyesület” Egészségügyi Egyesület

 

 

 

1.2. Az Egyesület önkéntesen létrehozott; önkormányzattal rendelkező jogi személy. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

 

 

1.3. Az Egyesület székhelye: SOTE I. sz. Sebészeti Klinika 1082 Budapest Üllői út 78.

 

 

 

2. Az Egyesület célja

 

 

 

A „MAGYAR INVASIV FLEXIBILIS ENDOSZKÓPOS EGYESÜLET” EGÉSZSÉGÜGYI EGYESÜLET célja Magyarország területén a flexibilis endoszkóppal végzett intraluminalis és intraperitonealis invasiv beavatkozások módszere elterjedésének elősegítése, illetve ezen a területen végzendő kutatási-fejlesztési munkát végezésének a támogatása.

 

Az Egyesület saját magát a gyógyítást-, a sebészeti újítások-, a kutatás-fejlesztés-,területén tevékenységet ellátó társadalmi szervezetnek tekinti, ugyanis célja és az annak elérésére végezni kívánt tevékenysége az alábbi, mindenki számára elérhető tevékenységekre terjed ki: Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, valamint tudományos tevékenység, kutatás.

 

 

 

2.2. Az Egyesület tevékenysége, programjai bárki számára hozzáférhetőek.

 

 

 

2.2.1. Az egyesület tevékenységével nem zárja ki, hogy tagságán kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

 

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak és kizárólag közhasznú tevékenységének folytatása elősegítése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

 

A gazdálkodása során elért eredményt az egyesület nem osztja fel, hanem azt a jelen létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezet független a pártoktól, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

 

Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

 

 

 

2.2.2. Az Egyesület feladatai:

 

- Az Egyesület tagságának szervezése a fent meghatározott cél elérésének érdekében általános jelleggel

 

- Közreműködés a szakértő tagok előadásokon, kongresszusokon történő fellépéseinek, megjelenési eseményeinek, részvételeinek megszervezésében, ezek lebonyolításában

 

- Kutatás-fejlesztés elősegítése érdekében önálló-, illetve állami és egyéb magánintézményekkel együttműködve – megfelelő eszközökkel felszerelt kutatóhelyiségek biztosítása.

 

- Közhasznú egyesületként a kutató-fejlesztő és gyakorlati egészségügyi gyógyító tevékenység finanszírozása érdekében a szakterületen mind hazai, mind nemzetközi szinten a pályázatokon történő részvétel biztosítása, adomány gyűjtés, támogatók felkutatása.

 

 

 

3. Az Egyesület tagjai

 

 

 

3.1. Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt.

 

 

 

3.2. A leendő tag belépési szándékát az Egyesület elnökségének („Elnökség”) jelentheti be. A tag nyilvántartásba-vételéről az Egyesület közgyűlése („Közgyűlés”) dönt.

 

 

 

3.3. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.

 

 

 

3.4. A tagok jogai:

 

 

 

• Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,

 

• Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket,

 

• Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,

 

• Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni,

 

• Kötelesek tagdíjat fizetni.

 

 

 

3.5. Az Egyesületi tagság megszűnik:

 

 

 

• a tag kilépésével,

 

• a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,

 

• a tag kizárásával,

 

• a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

 

 

3.6. Ha az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.

 

 

 

3.7. Ha a tag 6 hónapig nem fizet tagdíjat részére az Elnökség felszólító levelet küld. Ha a tag felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki tagdíj-tartozását tagsági jogviszonya felmondásra kerül. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére - nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának megszüntetésére - figyelmeztetni kell.

 

 

 

3.8. A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

 

 

 

A kizárási eljárás részletes szabályai:

 

– Azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. Az elmaradt tagdíjfizetés esetén a tagot az Elnökség jogosult írásban felszólítani tagdíjtartozása befizetése érdekében.

 

– Azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

 

 

 

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.

 

 

 

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

 

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűlésénél élhet fellebbezéssel.

 

 

 

Az egyesület tagjai a tag kizárásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait a jelen alapszabállyal együtt elfogadott fegyelmi szabályzatban határozzák meg, amely mind az egyesületi tagok, mind az Elnökség tagjainak ügyeiben irányadónak tekintendő.

 

 

 

A tagsági viszony megszűnése nem teszi teljesítendővé a tag, tagsági jogviszonya idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségeit, de az egyesület polgári jogi igénnyel léphet fel adott esetben a volt tag ellen, ha annak tagdíj elmaradása van, vagy egyéb más pénztartozása áll fenn az egyesülettel szemben.

 

 

 

3.9. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.

 

 

 

A tagsági jogviszony megszűnéséről az Közgyűlés határozatot hoz.

 

 

 

 

 

 

4. A Közgyűlés

 

 

 

i. ) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

 

A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

 

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

 

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

 

 

ii. ) A közgyűlés hatáskörébe tartozik

 

- az alapszabály módosítása;

 

- az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

 

- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

 

- az éves költségvetés elfogadása;

 

- az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

 

- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

 

- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

 

- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

 

- a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

 

- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

 

- a végelszámoló kijelölése.

 

 

 

iii. ) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

 

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

 

 

4.2. Határozathozatal:

 

 

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

 

 

 

 

4.3. A közgyűlés összehívása:

 

 

 

A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.

 

A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt.

 

A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

 

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha és amennyiben a távolmaradás e jogkövetkezményére előzetesen felhívták az egyesület tagjainak figyelmét a meghívóban.

 

A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

 

 

 

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

 

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

 

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

 

- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

 

 

5. Az Egyesület ügyvezető szerve: Az Elnökség, Elnök

 

 

 

5.l. Az Egyesület Elnöksége 3 tagból áll.

 

 

 

5.2. Az Elnökség tagjai: az elnök („Elnök”) és 2 alelnök („Alelnök”).

 

 

 

5.3. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos szavazással, öt (5) éves időtartamra.

 

 

 

5.4. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ elnöknek vagy alelnöknek.

 

 

 

5.5. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző szerve. Saját ügyrendje alapján tevékenykedik. Az Elnökség az Elnök irányításával gondoskodik az Alapszabály betartásáról, a Közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról, koordinálja a tagok tevékenységét.

 

 

 

5.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely Alelnököt meghatalmazhatja.

 

 

 

5.7. Ugyanakkor az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök és a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott egyik Alelnök együttes aláírása szükséges.

 

 

 

5.8. Az Elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.

 

Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

 

Az Elnökség határozatait általános jelleggel nyílt szavazással hozza meg. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

 

 

 

5.9. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

 

 

 

5.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján (Ectv. 38.§):

 

 

 

c) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

 

d) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

 

 

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

 

 

5.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes Közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

 

 

 

5.12. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.

 

 

 

5.13. A vezető tisztségviselők megbízatása a megbízás idejének lejártával, visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.

 

 

 

5.14. Az Elnökség feladata és hatásköre, elnökségi tagokkal kapcsolatos követelmények:

 

 

 

- Az Elnökség tagja csak olyan rendes tag lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és magyar állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

 

- a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

 

– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

 

– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

 

– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

 

– személyzeti munka irányítása;

 

- tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

 

- az éves közhasznúsági jelentés összeállítása és a legfőbb szerv elé terjesztése

 

– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

 

– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

 

 

 

Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza.

 

 

 

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

 

-az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

 

- a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

 

- az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

 

- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

 

- az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

 

- a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

 

- az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

 

- részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

 

- a tagság nyilvántartása;

 

- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

 

- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

 

- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

 

- az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

 

 

 

5.16. Az Egyesület tisztségviselői

 

 

 

Az Egyesület elnöke:

 

 

 

Lukovich Péter dr.

 

 

 

Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

 

 

 

Az Elnök feladata és hatásköre:

 

– az Egyesület tevékenységének irányítása;

 

– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

 

– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

 

– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

 

– irányítja az Elnökség munkáját;

 

– vezeti az Elnökség üléseit;

 

– képviseli az Egyesületet;

 

– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

 

– összehívja az Elnökség üléseit;

 

– vezeti az ügyintéző apparátust;

 

– irányítja az Egyesület gazdálkodását;

 

– utalványozási jogot gyakorol;

 

– gyakorolja a munkáltatói jogokat;

 

– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

 

 

5.17. Az Egyesület alelnökei:

 

 

 

Zsirka-Klein Attila dr.

 

 

 

Váradi Gábor dr.

 

 

 

Az Elnököt távollétében az alelnökök közül elsődlegesen Zsirka-Klein Attila dr. alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén a fent nevezett alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

 

 

 

6. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok

 

 

 

6.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.

 

 

 

6.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.

 

 

 

6.3. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére - másolatot készíthessen.

 

 

 

6.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

 

 

 

6.5. Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

 

 

 

6.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.

 

 

 

6.7. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

 

 

 

6.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások bárki által megismerhetők.

 

 

 

6.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:

 

 

 

• Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből,

 

• Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból,

 

• Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.

 

 

 

6.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.

 

 

 

6.11. Az Egyesület beszámolóiba, jelentéseibe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költéségre másolatot készíthet. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.

 

 

 

7. Az Egyesület gazdálkodása

 

 

 

7.1. Az Egyesület bevételei:

 

 

 

a) tagdíj

 

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

 

c) a költségvetési támogatás:

 

• a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

 

• az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

 

• az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

 

• a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

 

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

 

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

 

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

 

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 

 

 

7.2 Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

 

 

 

7.3. Az egyesület tagsága egyhangúlag állapítja meg, hogy működése alatt hitelt, bankkölcsönt nem vehet fel, és egyéb pénzügyi kötelezettségvállalást sem tehet.

 

 

 

7.4 Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

 

 

 

7.5 Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

 

 

 

7.6 Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

 

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.

 

A célszerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az Egyesület elkülönítve tartja nyilván.

 

 

 

9. Az Ellenőrző Bizottság:

 

 

 

9.1 Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely három főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok szerinti rendelkezések alapján, az ott meghatározott tényállások fennállta esetében visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

 

 

9.2 Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

 

 

 

9.3 Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, működésére az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

 

 

 

- Az Ellenőrző Bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze, mégpedig a napirendi pontokat is tartalmazó meghívő tagoknak postai úton történő megküldésével. A meghívókat a bizottság elnöke az ülést megelőző 15 nappal köteles megküldeni a bizottsági tagoknak.

 

- Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt szavazással hozza meg Abban az esetben határozatképes a bizottság, ha ülésén mind a három tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést követő nyolc napon belül megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés abban az esetben határozatképes, ha azon legalább két fő bizottsági tag jelen van.

 

- Az Ellenőrző Bizottság, mint testület különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén a bizottság tagjai, mint rendes tagok szavazati joggal részt vehetnek, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás, valamint a vezető tisztségviselők felelősségének fennállása esetén kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

 

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

 

- a vezető szerv elnöke vagy tagja,

 

- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

 

- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

 

- az első három pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

 

 

 

 

10. Az Egyesület megszűnése

 

 

 

10.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

 

 

 

10.2. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

 

 

 

11. Egyéb rendelkezések

 

 

 

11.1 Az Elnökség köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntésekről és határozatokról az ún. határozatok könyvét rendszeresen vezetni. A határozatok könyve kötelező jellegűen tartalmazza a legfőbb szerv és a fenti testület döntéseinek tartalmát, meghozatalának az idejét, érvényességi idejét, hatályát, valamint a határozathozatal a döntés mellett, illetve ellene szavazók felsorolását. A határozatok könyve nyilvános, abba bárki betekinthet.

 

 

 

11.2 Az Egyesület működésének módjáról, az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokról szóló tájékoztatásokat, a beszámolókról szóló közleményeket az Egyesület köteles saját honlapján, illetve az Egyesület által megválasztott egyéb módon állandó jelleggel, rendszeresen közzétenni.

 

 

 

11.3 Az Egyesület működését érintő iratokba az Egyesület székhelyén, az erre vonatkozó előzetes igénybejelentés alapján van mód. A fenti dokumentumokba bárki betekinthet.

 

 

 

11.4 A közhasznúsági jelentésbe az Egyesület székhelyén bárki betekinthet illetve a jelentésről – saját költségére – másolatot készíthet.

 

 

 

11.5 Az éves beszámolóját az Egyesület köteles a tárgyévet követő év június 30-áig a saját honlapján, ennek hiányában más módon közzétenni.

 

 

 

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

 

 

Budapest 2014. október 3.

 

 

 

____________________

 

Dr. Lukovich Péter Elnök

 

 

 

 

 

 

 

Az egyesület jogi képviselőjeként nyilatkozom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Az Egyesület meghatalmazott jogi képviselőjeként a jelen Alapszabályt szerkesztettem és ellenjegyzem:

 

 

 

Budapest 2014. október 3.

 

 

 

 

 

dr. Pásztor János ügyvéd