ÖTLETEK . . .

 

AMIK  ELEINTE  MEGLEPŐEK

 

MÓDSZEREK . . .

 

AMIK  NEM  SZOKVÁNYOSAK

 

KÍSÉRLETEK ...

 

AMIK  SOKSZOR  ÚJSZERŰEK 

 

MŰTÉTEK . . .

 

AHOL MINDEZEKET

 

MEGVALÓSÍTJUK

 

Sebészet szakmai gyakorlat, Brüsszel – beszámoló

in HIREINK
12. 10. 14

2012. augusztus elejétől szeptember közepéig volt szerencsém szigorló évi sebészet gyakorlatomat szakmai Erasmus csereprogram keretében Brüsszelben eltölteni.

Mivel Belgium egy etnikailag és nyelvileg megosztott ország, ez a felsőoktatási rendszerben is megnyilvánul. Mint szövetségi államnak, lakosságát három jól elkülöníthető közösség, a franciául beszélő vallon, a hollandul beszélő flamand, és a német közösség állampolgárai alkotják.

A város két legnagyobb egyetemén folyik orvosképzés: az egyik a flamand nyelven oktató Vrije Universiteit Brussel (VUB), illetve a francia nyelvet használó Université Libre de Bruxelles (ULB). Én az utóbbi intézmény hallgatójaként töltök három hónap szakmai gyakorlatot a város szívében található oktatókórházban, a Centre Hospitalier Universitaire Saint-Pierre-ben. Gyakorlatom első felét hasi sebészeti részlegen töltöttem, majd ezt követően a belgyógyászat gyakorlat keretében az onkológiai-hematológiai osztályt választottam. A kórház dolgozói egymás közt, illetve a betegekkel való kommunikációra a francia nyelvet használják, de alapfeltétel a flamand nyelv anyanyelvi szintű ismerete is a munkavállaláshoz.

Sebészet gyakorlatom Prof. Guy-Bernard Cadière által vezetett hasi sebészeti osztályon töltöttem.

Az emésztőrendszeri tumorok sebészeti kezelése egy onkológusokból, radiológusokból, sebészekből, illetve chemo,- és radiotherapeutákból álló multidisciplionáris konzultáción kerül napirendre. A daganatos betegségek közül itt főleg a colorectális,- gyomor,- és nyelőcső tumorokat távolítanak el. A sebészileg kezelt jóindulatú, illetve gyulladásos betegségek közül elsősorban az epekövesség, a cholecystitis, appendicitis, diverticulitis, peptikus fekély, valamint gastro-oesophagalis reflux betegség mellet hasfali sérvek kerülnek kezelésre.

Az osztály tevékenységének jelentős részét teszik ki a kövérség kezelésére végzett beavatkozások, mint a gastric bypass, a gyomorgyűrű beültetés, és a sleeve gastrectomia.

Az esetek döntő részében bypass műtétet alkalmaznak, melynek java részét Prof. Cadière végzi, de több szakorvosjelölt (az itteni szakképzésben „candidat-résident”) és fiatal szakorvos („résident”) is részt vesz az obesitás sebészeti munkában. A gastric bypass (GBP) műtétet a morbid obesitasban (BMI>40) szenvedő betegek esetében végzik, illetve a különböző kövérség okozta szövődmények (2-es típusú diabetes, magas vérnyomás, alvási apnoe szindróma) kivédésére, kezelésére alkalmazzák.

A műtétet a beteg több hónapos alapos belgyógyászati követése, kivizsgálása előzi meg, illetve a beteg pszichológus és étkezési tanácsadó segítségével próbál életmódján változtatni. Ha ez több hónapon át sikertelen, vagy gyógyszeres módon nehezen befolyásolható, a beteget a sebészeti konzultációra irányítják, ahol a tapasztalatokat elemezve, illetve az egyéb kezelési lehetőségeket érintve a sebész felvilágosítja a beteget a kövérség műtéti kezelésének lehetőségeiről, annak következményiről.

A műtéteket laparoscopos technikával végzik, lineáris laparoscopos varrógépeket felhasználva, a bypass műtét esetében öt portot alkalmaznak. A bypass műtétek nagy része distalis Roux-en-Y anastomosis képzéssel történik. Elsőként a gyomor proximalis részén egy ujjnyi vastagságú tasakot képeznek, mely jelentősen csökkenti a bevihető folyadék és táplálék mennyiségét. A vékonybelet a Treitz-szalagnál átvágva a distalis jejunumvéget a proximalis gyomortasakkal egyesítik, majd a fennmaradó gyomorrészt az átvágott jejunum proximalis végével a Treitz szalagtól 150 centiméterre szájaztatják a vékonybélbe, így elkészül a jejuno-jejunális anastomosis. Végül a vékonybél volvulusok és transmesenterialis belső sérvek megakadályozása végett a mesenteriumot körkörös öltéssel zárják. A műtét előtt kötelező a betegeknek gastroscopiás vizsgálaton átesni, és Helicobacter Pylori pozitivitás esetében annak eradikálása, mivel a proximalis anastomosis elkészítésével a beteg gyomrának fennmaradó része gastroscopiás úton többé nem lesz megközelíthető.

A műtét után átlagosan öt nappal a betegek hazabocsáthatók, nagy részük a műtétet követő néhány hónapban testsúlyuknak akár a felétől is megszabadulnak.

Orvostanhallgatóként (az ottani rendszerben „interne en chirurgie”) sok tennivaló volt mind az osztályos munkában, mind a műtőben. A műtétre kerülő, újonnan felvett betegeknek az előző orvosi vizsgálati eredményeit elemezve, összegezve kórlapot írtunk, a már osztályon fekvő betegeknek naponta dekurzusokat vezettünk. A reggeli megbeszélés 8 órakor kezdődött, az első műtét pedig fél 9-kor. A műtéteket szinte kizárólag laparoscoposan végzik, és mivel naponta négy-öt műtét volt, nemritkán este 5-6 órakor fejeződött be a műtéti program, főleg ha akut műtét is volt aznap.

Úgy érzem rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb elméleti és még inkább gyakorlati téren, mert itt a sebészeti tevékenység során az orvostanhallgató gyakornokok a műtétek szükséges és állandó résztvevői. Feladataim főleg a műtéthez szükséges eszközöket tartalmazó asztal összeállítása, a kamerázás, illetve szervek eltartását, mozgatását végző eszközök kezelése volt. Ritkán alkalmam nyílt laparoscopos eszközzel történő csomózáshoz is. Mindezek hozzájárultak a has anatómiájának laparoscopos úton való megismeréséhez, tanulmányozásához, és a laparoscopos térlátás fejlesztéséhez.

Véleményem szerint a hazai orvosképzésbe is több lehetőséget kellene teremteni a műtéteken való tényleges részvételhez, asszisztáláshoz, mivel ez kiváló fejlődési lehetőséget nyújt, különösen a manuális szakterületek iránt érdeklődőknek.

Brüsszel, 2012. 10. 11.