ÖTLETEK . . .

 

AMIK  ELEINTE  MEGLEPŐEK

 

MÓDSZEREK . . .

 

AMIK  NEM  SZOKVÁNYOSAK

 

KÍSÉRLETEK ...

 

AMIK  SOKSZOR  ÚJSZERŰEK 

 

MŰTÉTEK . . .

 

AHOL MINDEZEKET

 

MEGVALÓSÍTJUK

 

A szubtotális nyelôcsô-exstirpatio szövôdményeinek radiológiai vonatkozásai

Szülőkategória: KUTATÁSI TÉMÁK
10. 01. 15
Módosítás: 01 december 2016

Vágó Andrea 2, Lukovich Péter 1, Farkas Szabolcs 2, Kiss Katalin 2, Kupcsulik Péter 1

MAGYAR RADIOLÓGIA 2008 ; 8 2 ( 3 - 4 )

1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika Budapest
2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Radiológiai Klinika Budapest

BEVEZETÉS - A különbözô indikációkkal végzett, szubtotális nyelôcsô-exstirpatio szövôdményeinek (anastomosisinsufficientia, strictura stb.), illetve ezek minimálisan invazív terápiával történô ellátásának speciális radiológiai vonatkozásai vannak. A korai szövôdményekkel az ilyen beavatkozásokat végzô sebészeti intézetek radiológiai osztályai találkoznak. A késôi szövôdményekkel azonban bármely radiológiai intézményben vizsgálatra kerülhet a beteg, így ezek ismerete minden radiológus számára fontos.


BETEGEK ÉS MÓDSZER - 1995 és 2005 között 58 betegnél történt szubtotális nyelôcsôkiirtás a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikáján, a posztoperatív radiológiai vizsgálatok a Radiológiai és Onkoterápiás Klinikán történtek. Hagyományos mellkasröntgent és - a nem kívánt, motilitást fokozó hatás elkerülésére - felszívódó, alacsony ozmolalitású kontrasztanyaggal nyelés-röntgenvizsgálatokat
végeztünk. Ha más nem indokolta, az elsô nyelés-röntgenvizsgálatra a hetedik posztoperatív napon
került sor, majd ezt követôen akkor, amikor a klinikai kép igényelte.


EREDMÉNYEK - A szövôdményeket korai, illetve késôi csoportba soroltuk. A korai szövôdmények közül aspirációt, anastomosisinsufficientiát (az esetek 31%-ában), késôi szövôdményként pylorusspasmus okozta gyomorectasiát (egy esetben), anastomosisstricturát (14 esetben), illetve túl hosszúra hagyott nyelôcsôcsonkot (három esetben) igazoltunk. A leggyakoribb korai szövôdményként észlelt varratinsufficientia, illetve az anastomosisszukületek miatt kilenc betegnél öntáguló stent behelyezése történt. A stent behelyezését követôen is tapasztaltunk újabb szövôdményeket:
stentocclusiót, stentelmozdulást és sarjszövet okozta stentelzáródást.

 

Complications after subtotal extirpation of the esophagus
and the radiological aspects of their treatment


INTRODUCTION
- Complications after subtotal esophageal extirpation (for eg.: insufficiency of anastomosis, stricture, etc.) and their treatment have special radiological considerations. Surgical departments and their radiologists meet early complications. But, all other radiological departments can face late complications, so the knowledge of these is important for all radiologists.


PATIENT AND METHODS - 58 subtotal esophageal extirpations were performed in the last 5 years in the 1st Department of Surgery, Semmelweis University, Budapest. All postoperative radiological examinations were undertaken by the Department of Diagnostic Radiology and Oncotherapy. Most plain chest X-rays and swallowing examinations were made per-os with non ionic water soluble, low osmolarity contrast media on the 7th postoperative day. Further examinations were performed only if needed linically.

RESULTS - The complications were categorized as early and late. Early complications were aspiration, anastomosis insufficiency (31% of cases). Nine cases had self-dilating stents placed because of suture insufficiency. Further complications were noted following stenting (eg.: occlusion, dislocation of stent, closure of stent because of granulation tissues). Amongst late complications, stomach dilatation caused by pylorus-spasm (1 case), stricture of anastomosis (14 cases) and 'too-long' esophageal stump (3 cases) were seen.